Tanuszoda kivitelezése és közműcsatlakozások tervezése és kivitelezése Mosonmagyaróváron. Új építésű tanuszoda teljeskörű megvalósítása kiviteli tervdokumentációban és az építési engedélyben előírtaknak megfelelően. Az épület kivitelezése az első ütemben kb. 40%-os készültségen állt meg, az állagromlás miatt a jelenlegi készültségi állapot nem ismert. A kivitelező feladata a munka megkezdése előtt az érintett ingatlan állapotának felmérése, az szükséges bontások és javítások meghatározása, elvégzése és dokumentálása. A Létesítmény egy 15 m x 25 m-es, 1,90 m vízmélységű nagymedencét és egy 6 m x 10 m-es 0,8 m vízmélységű tanmedencét magába foglaló háromszintes épület. A pinceszinten a vízgépészet, a földszintenelőcsarnok, pénztár, öltözők, a medencék, illemhelyek, tárolók, gépészeti helyiségek, a tetőtérben a légtehnikai berendezések kerültek elhelyezésre. Az ingatlanon 16 db parkoló épül, melybő 1db akadálymentes. A tervezett új uszoda beépített alapterülete: 1 280,7 m2. 375 m2 vízfelületű úszómedence és 60 m2 vízfelületű tanmedence épül. A kiviteli munka az alábbi főbb munkarészeket foglalja magába: - építőmesteri munkák - Elektromos munkák (erősáram és gyengeáram) - épületgépészet és vízgépészeti munkák - Külső munkák - mobilia és sporttechnológiai A projekt engedélyköteles tevékenység. Építési engedély száma: 201900050081 Az épület tekintetében kiviteli tervek készültek. Az út és parkoló, valamint a közművek tekintetében jóváhagyási tervek készültek. A kivitelező feladata az engedélyes és kiviteli tervek elkészítése, hatósági egyeztetések lefolytatása, a teljes körű megvalósítás, csatlakozási és kereskedelmi szerződések megkötése. A jelen közbeszerzés eljárás tárgyát képező munkák részletes leírását a Közbeszerzési Dokumentumok tartalmazzák. A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet (továbbiakban a közbeszerzési dokumentumokban: Kr.) 46. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy, amennyiben a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tette meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” minden esetben értendő. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy egyenértékű dolog megajánlása esetén az egyenértékűséget ajánlattevőnek az ajánlatában igazolnia kell.

BT-201 folyt. A gondosság mértéke mindig az adott körülményekhez igazodik: az adott szakma szabályait, a helyzet sürgősségét és a rendelkezésre álló információkat is figyelembe kell venni. Mindazon körülmények/elvégzendő munkák, amelyek észlelése és ekként az árazás során történő kalkulálása túlmutat az elvárható gondosságon, az az előre nem láthatóság körébe tartozik és a Kbt. 141. § (4) bek c) pontja szerinti szerzmódra ad okot. Az állapotfelmérést részletező dokumentumból konkrétumok, amelyek előre nem látható körülményeknek minősülhetnek a fentiek mentén: Az úszómedence aljában elhelyezett leürítő csővezeték feladata a medence teljes leürítésének biztosítása karbantartási, fertőtlenítési vagy rendkívüli esemény esetén. A csővezeték a medencealjba beépített leürítőn keresztül csatlakozik a medence vízkezelő gépészeti helységének gyűjtővezetékéhez. A csővezeték PVC anyagú, a medence alaplemeze alá, illetve az alaplemezbe beágyazott állapotban van elhelyezve, utólagos hozzáférés bontás nélkül nem lehetséges. Az állapotfelmérés keretében elvégzett első nyomáspróba során a leürítő csővezeték megfelelőnek bizonyult: a próbanyomást a vizsgálati előírásoknak megfelelő ideig tartotta, a mért nyomásesés nem haladta meg a megengedett értéket. Az állapotfelmérési dokumentáció ennek megfelelően a csővezetéket megtartandónak minősítette. A kivitelezés előrehaladott fázisában — a gépészeti rendszerek összekötés és próbaüzem előtti szakaszában — elvégzett ismételt nyomáspróba során a csővezeték nem tartotta a nyomást: a mért nyomás a vizsgálat ideje alatt folyamatosan csökkent, a próba sikertelen volt. Az ismételt nyomáspróba eredményét a mellékelt nyomáspróba-jegyzőkönyv rögzíti. A két nyomáspróba között a HDN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma által is rögzített, 2026. február 21-én bekövetkezett, ML=4,35 magnitúdójú földrengés — amelynek epicentruma Mosonmagyaróvártól mindössze kb. 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben helyezkedett el — közvetlen mechanikai hatást fejtett ki a beágyazott csővezetékre. A rengést a mosonmagyaróvári járásban és Győrben is széles körben érezték, a lakások bútormozgást, talaj hullámzást észleltek. Ilyen magnitúdójú rengésnél az epicentrum közelében — amint azt a Szlovák Tudományos Akadémia szeizmológusa is nyilatkozta — az épületekben repedések, kémény- és szerkezeti sérülések keletkezhetnek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a vasbeton és egyéb tartószerkezeti elemeken ez esetben sem volt látható károsodás észlelhető: a teherhordó beton- és faszerkezetek szeizmikus szempontból ellenállóbbak és vizuálisan nem mutattak repedést vagy deformációt. Ezzel szemben a medence alaplemezébe bebetonozott, rugalmasabb PVC csővezeték a szeizmikus rázkódás hatására — a merev betonba ágyazott műanyag cső és a beton eltérő rezgési tulajdonságai miatt — az illesztések mentén mikrotöréseket, csúszásokat vagy feszültségkoncentrációt szenvedett el, amelyek az állapotfelmérés idején még nem, de a rengés után elvégzett ismételt nyomáspróbán már szivárgásként jelentkeztek. A csővezeték meghibásodásának oka a szeizmológiai intézet által is rögzített februári, MI.=4,35 erősségű utólag kibontakozó szerkezeti károsodás. Mivel a csővezeték a medence alaplemeze alá és az alaplemezbe van beágyazva, annak hagyományos csere-módszerrel történő javítása a medencealjzat teljes vagy részleges bontásával járna, ami aránytalanul nagy kárt okozna az elkészült szerkezetben. A műszakilag indokolt és arányos beavatkozás a bontás nélküli csőjavítás belső bélésezési technológia, amivel az eredeti csőfal belső felületén egy önhordó, szivárgásmentes új csőbélés jön létre, a beavatkozás a medencealjzat bontása nélkül elvégezhető, az így kialakított csőbélés mechanikai és kémiai ellenállása megfelel az uszodatechnikai követelményeknek. Ennek kapcsán felmerült pótmunka költség: nettó 7 665 900 Ft. A feszített víztükrű úszómedence aljában elhelyezett befúvó csővezeték-ágrendszer a medence vízkezelési körének részét képezi: a szűrt és kezelt vizet a medence aljáról alulról juttatja vissza a medencébe. A rendszer négy önálló csővezeték-ágból áll, amelyek mindegyike a medence alaplemezébe van bebetonozva. Az ágak karbantartása, javítása, hozzáférési korlátai miatt kizárólag bontás nélküli technológiával lehetséges. Az állapotfelmérés szakaszában a befúvó csővezeték-ágrendszert több napon keresztül tartó, kiterjesztett nyomáspróbának vetették alá. A hosszú próbaidő alkalmazása éppen azért volt szükséges, mert a bebetonozott csőrendszer esetleges lassú szivárgásának kimutatásához az egyszeri, rövid próbaidejű mérés nem nyújt elegendő biztonságot. Az elvégzett próba alapján az egyik ág esetében vélelmezett hibagyanú merült fel, a többi három ág megfelelőnek minősült. A kivitelezés végső fázisában — a vízkezelési rendszer összekötési és próbaüzem előtti előkészítése során — elvégzett ismételt nyomáspróba során mind a négy ágon szivárgás mutatkozott. A szivárgás nem egyszerre, ugrásszerűen, hanem a mérési idő alatt fokozatosan növekvő nyomásesés formájában volt regisztrálható, ami diffúz, több ponton egyidejűleg fennálló mikroszivárgásra utal. A próba eredményét a mellékelt nyomáspróba-jegyzőkönyv dokumentálja. A négy csőág teljes hosszán fennálló diffúz szivárgás az alaplemez megbontása nélkül bélésezéses csőjavítási technológiával kezelhető. A beavatkozás indokoltsága: a szivárgó befúvó csőrendszerrel a medence nem tölthető fel rendeltetésszerűen, az üzemeltetés nem kezdhető meg, a szivárgó víznyomásos rendszer az alaplemezt és az alatta lévő talajt alámoshatja, ami hosszú távon az alap szerkezet károsodásához vezethet, az alaplemez szükségtelen bontása aránytalanul nagy kárt okozna az elkészült tartószerkezetben, mind a négy ágon elvégzett belső béleléssel az egész rendszer egységes tömörsége helyreállítható, és az uszodatechnikai üzemi követelmények teljesíthetővé vállnak. Ennek kapcsán felmerült pótmunka költség: nettó 84 658 860 Ft. Az úszó és tanmedence medence peremvályú visszajövő csővezetéke a rendszer részét képezi a vályúban összegyűlt vizet vezeti vissza a vízkezelő puffertartályba, ahonnan a vízkezelési kör (szűrés, vegyszeradagolás) után a víz a befúvó rendszeren keresztül visszakerül a medencébe. A csővezeték a medence oldala mentén, a medence falára rögzítve fut, és két, önálló visszajövő ágból áll — minden vályúszakaszhoz tartozik egy-egy ág. Az állapotfelmérés keretében az összes visszajövő ágon elvégzett víztartási próba megfelelő eredménnyel zárult: a vizsgált csőszakaszok nem mutattak szivárgást, a vízszint a vizsgálati időszak alatt a megengedett határon belül maradt. Az állapotfelmérési dokumentáció alapján a csőrendszer megfelelőnek minősült. A kivitelezési folyamat előrehaladott fázisában, a végleges csatlakozások kialakítása előtt elvégzett, ismételt ellenőrzés során a vályúhoz tartozó visszajövő csővezetéknél szivárgás volt érzékelhető. A szivárgás intenzitása és jellege (hirtelen, nem diffúz nyomásesés) egy határozott csőhibára — valószínűsíthetően illesztési hibára — utal. A szivárgás tényét a mellékelt víztartási próbajegyzőkönyv rögzíti. A két vizsgálat közötti időszakra esik a fentiekben bemutatott, 2026. február 21-én rögzített ML=4,35 magnitúdójú földrengés, amelynek követeztében az épületek vasbeton tartószerkezetein, alaplemezein és falain látható repedés, elmozdulás nem keletkezett — a teherhordó beton- és faszerkezetek a szeizmikus hatást károsodás nélkül átvészelték, és vizuálisan hibamentesnek mutatkoznak. Ezzel szemben a medencéhez rögzített PVC csővezetéknél a szeizmikus hatás a rögzítési pontokon, kötőelemeken és illesztéseknél koncentrált mechanikai feszültséget keltett: a csőszakaszok a faltól eltérő rezgésre reagáltak, ami az illesztések fellazulásához vagy egy adott illesztési pont hirtelen elmozdulásához vezethetett. A szivárgás hirtelen, határozott nyomásesésként való megjelenése szemben a diffúz mikroszivárgással: pontosan erre a közvetlen, fókuszált mechanikai hatásra utal. A meghibásodás legvalószínűbb oka a szeizmológiai intézet által is dokumentált 2026. februári ML=4,35 mosonmagyaróvári földrengés által a csőillesztésre vagy rögzítési pontra gyakorolt közvetlen mechanikai behatás. A szivárgó visszajövő csővezeték az uszodatechnikai rendszer zárt vízforgalmának integritását sérti: a rendszerből kilépő víz egyrészt a puffertartály szintjének folyamatos csökkenését, másrészt a falszerkezetbe és a padlószerkezetbe való nedvességbehatást okoz, ami hosszú távon szerkezeti károsodást eredményez. A hiba elhárítása a beruházás átadása előtt kötelező feltétele a rendeltetésszerű üzemeltethetőségnek. A beavatkozás módja — figyelembe véve a csővezeték falra rögzített elhelyezését — az elvégzendő munkák terjedelmétől és a pontos hibahely elhelyezkedésétől függően lokális bontás nélküli belső bélelés szükséges. Ennek kapcsán felmerült pótmunka költség: nettó 29 897 010 Ft. A kivitelezés megkezdését megelőzően az állapotfelmérés során földmennyiség-kimutatás készült, amely az akkor rendelkezésre álló geotechnikai és helyszíni adatok alapján határozta meg a szükséges földmunkák mennyiségét. Az állapotfelmérés során a talaj állapotának vizsgálata a rendelkezésre álló feltárások és szemrevételezés alapján történt, amely nem tette lehetővé a teljes területre kiterjedő, részletes talajmechanikai viselkedés hosszabb időtávú előrejelzését. A kivitelezés megkezdéséig eltelt időszakban a területen a talaj szerkezetében olyan mértékű konszolidáció következett be, amely a korábbi állapotfelmérés időpontjában nem volt kimutatható és nem volt előre jelezhető. A konszolidáció következtében a felső talajréteg tömörödése és süllyedése olyan mértéket ért el, amely a kivitelezési szinthez képest jelentős szintkülönbséget eredményezett. folyt. BT-202-ben