„Multifunkcionális sportcsarnok és uszoda, valamint az uszodához kapcsolódó aquapark építése” tárgyú uniós, nyílt építészeti tervpályázati eljárás lezárását követő tervezési feladatok ellátása. A tervpályázati zárójelentés 11. pontjában foglaltak szerint a Bíráló Bizottság a beérkezett tervek bírálata alapján a továbbtervezéskor általánosságban figyelembe veendő szempontjaiként a következő ajánlásokat fogalmazta meg. Ezek figyelembevétele kiemelt jelentősséggel bír a beruházás végleges műszaki tartalmának megtervezése során, melyre mind a Megrendelőnek, mind pedig az eljárás nyertes Ajánlattevőjének tekintettel kell lennie: -„Kerüljön meghatározásra az épületekkel szembeni méretkorlát, helyiséglisták a funkciónak történő megfelelőség, valamint az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében. -A terület és a funkció jellege miatt is készüljön tájépítészeti munkarész. A környezetalakítás koncepciójában mérvadó szempont legyen a zöldfelületek biodiverzitása, ökológiai értéke és költséghatékony fenntartása. -A fürdő, a strand és a hotel mindenképpen egymás mellett kerüljenek telepítésre. Fontos a hotel vizuális kapcsolata a tóval és a Mecsekoldallal is. A multicsarnok, mint adott esetben különösen zajos funkciót is befogadó létesítmény, valamint a versenyuszoda is a hoteltől kerüljenek legtávolabb telepítésre. -A gépkocsi parkolók olyan helyre kerüljenek telepítésre, hogy azok nagy számukkal a tájképben zavaró hatást ne keltsenek. Vizsgálni szükséges annak lehetőségét, hogy az egyes létesítmények parkolási igénye csökkenthető-e, lehet-e azt közös parkolókban megvalósítani és kisebb befogadóképességgel teljesíteni. A parkolók egy részét ideiglenes parkolófelületként kell létrehozni, minimális építéssel a beépített felületek és a bekerülési összeg csökkentése érdekében. -A tovább tervezés során nagy gondot kell fordítani az aquapark élménytereinek egésznapos hasznosíthatóságára megfelelő méretű pihenőfelületek tervezésével, változatos nagy számú éttermi és fogyasztási szolgáltatás telepítésével. -A továbbtervezés során a Bíráló Bizottság javasolja a projekt minél szélesebb körű társadalmasítását és a helyiek véleményének megismerését és figyelembe vételét.” Tervező feladata a Megrendelő által meghatározott beruházási igényeknek, illetve Megrendelő által jóváhagyott műszaki tartalomnak megfelelő építési engedélyezési terv és az építési (kivitelezési) terv elkészítése a beruházás lebonyolításához szükséges valamennyi munkaközi és végleges műszaki dokumentáció, látványterv, leirat és költségkalkuláció (normagyűjtemény szerinti tételes árazott költségvetés) elkészítésévével és átadásával. A tervezés során figyelemmel kell lenni az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.), a törvény végrehajtási rendeletei és irányelvei előírásaira. Tervezői megbízásra az Ábtv. 19. § (1) bekezdésben írtak irányadók. Felhívjuk T. Ajánlattevők figyelmét, hogy az Ábtv. előírása miatt az építtető személye változhat. A műszaki tartalmat és a megvalósítás feltételeit az Ábtv-nek való megfelelés miatt szakminiszterrel egyeztetni szükséges figyelemmel arra, hogy az engedélyezési dokumentációt a beruházás eredményeként megvalósuló építmény kijelölt vagyonkezelője és üzemeltetője véleményezi, és a tervellenőri, műszaki ellenőri és költségszakértői vélemények beszerzését követően a miniszter, vagy az általa kijelölt személy hagyja jóvá, valamint a kivitelezési dokumentációt az állami építési beruházás eredményeként megvalósuló építmény vagyonkezelője és üzemeltetője véleményezi és a minisztérium hagyja jóvá. Adott esetben az Önkormányzat és az ÉKM között megrendelői jogutódlásra kerülhet sor, összhangban a tárgyi beruházás megvalósítása érdekében megkötésre kerülő építtetői együttműködési megállapodásban foglaltakkal.

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS JOGALAPJA 1. Megrendelő a szerződésmódosítás jogalapját a II.1. pontban leírtak vonatkozásában a Kbt. 141.§ (6) bekezdésében határozza meg az alábbiak szerint: A Kbt. 141. § (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki. Fenti jogszabályhely határozza meg a módosítás lényeges jellegét, így amennyiben a Kbt. 141. § (6) bekezdés a-c) pontjaiban írtak a szerződésmódosítás vonatkozásában azok egyike sem állapítható meg, úgy a szerződés a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján jogszerűen módosítható. 2. A joggyakorlatban meghonosodott, a Közbeszerzési Döntőbizottság D.561/7/2007. számú határozatában kifejtett jogértelmezés szerint a „feltétel” kifejezés valaminek a létezéséhez, megvalósulásához szükséges körülményt, a teljesítendő követelményekre vonatkozó kikötést jelent. Ez a közbeszerzési eljárások szempontjából azt jelenti, hogy az Ajánlatkérők a felhívásukban és a dokumentációjukban határozzák meg mindazon követelményeket, feltételeket, amelyek teljesítése szükséges a részvételi jelentkezés, ajánlat érvényes benyújtásához, az alkalmassági követelmények teljesítéséhez, a nyertes személyének kiválasztásához, az eljárás eredményeként megkötendő szerződéshez és annak teljesítéséhez. A Döntőbizottság álláspontja szerint a megkötendő szerződés érdemi feltételét képezi a hatálybalépésének időpontja. Ennek ismerete alapvetően befolyásolja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban mely gazdasági szereplők nyújtanak be ajánlatot meglévő szerződéses állományuk ismeretében, illetve az ajánlatuk árképzését, ajánlati áraik kialakítását is ennek ismeretében végzik el. A Kbt. 141. § (6) bekezdése alkalmazása szempontjából tehát bizonyosan akkor tekinthető lényeges érdemi változásnak, ha a hatálybalépés felfüggesztő feltételeként előre meghatározott időtartamot a felek az eredetileg rögzítettekhez képest több mint kétszáz százalékos mértékben megemelik [D.103/11/2023.]. Tekintettel azonban arra, hogy a hatálybalépés felfüggesztő feltételeként előre meghatározott időtartam megemelése az eredetileg rögzített határidőhöz képest csekély mértékű, az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen nem eltérő érdemi feltételeket határoz meg, továbbá az árképzésre, ajánlati árak kialakítására sem lehet befolyással ezen csekély mértékű emelés. 3. Fentiekre tekintettel Megrendelő a Kbt. 141. § (6) bekezdés a-c) pontjai alapján vizsgálta a szerződés módosítás tárgyát és azzal kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg: A Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pont vonatkozásában: Megrendelő, mint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást feltételes közbeszerzési eljárásként indította meg, valamint a szerződéstervezetet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta, így a szerződésmódosítás tárgya nem határoz meg olyan feltételeket, amelyek a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna, azaz jelen szerződésmódosítás keretében kizárólag a szerződés hatálybalépésének legvégső dátuma kerül módosításra további 90 nappal (nem jelentős mértékben) az eredetileg az 1. sz. szerződésmódosításban meghatározott 6 hónap + 30 naphoz, azaz 2026. július 9. napjához képest. A Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pont vonatkozásában: Tekintettel arra, hogy a szerződésmódosítás tárgya kizárólag a szerződés hatálybalépésének legvégső dátuma, így a szerződés gazdasági egyensúlyát nyertes ajánlattevő javára nem változtatja meg. A Kbt. 141. § (6) bekezdés c) pont vonatkozásában: Jelen szerződésmódosítás tárgya kizárólag a szerződés hatálybalépésének legvégső dátuma, melyre tekintettel ugyanazon munkanemek elvégzése képezi Tervező kötelezettségét, melyre figyelemmel a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt tervezői kötelezettséghez képest új elemre nem terjeszti ki. 4. Megrendelő fenti vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a jelen szerződésmódosítás tárgya nem minősül lényeges módosításnak, mert azzal kapcsolatban a Kbt. 141. § (6) bekezdés a-c) pontjaiban írt rendelkezések egyike sem állapítható meg.